Péntek lévén eléggé elfáradtam. Pont mint mindenki más. Nagyonfárasztó egész nap külföldiül gondolkozni, beszélgetni.

 

Pénteken nincs délutáni óránk, így volt időnk egy újabb városnézés-vásárolgatásra. Van egy utca ami tele van utcazenészekkel. Közöttük nagyonjókat is találni. A kedvencem egy banda. Ska zenét játszanak jazz-es motívumokkal. Miután megvettünk mindent amit kellett (nekem nem volt szükségem semmire, ez mégis 3órába telt) "hazaindultunk". 

 

A "host családom" egész nap vendégeket fogadott, így elég kényelmetlenül éreztemmagam ahhoz h halogassam a vacsi idejét. Fél nyolc környékén már nem bírtam tovább így lementem vacsizni. Kicsit beszélgettem a család egyetlen fiúgyermekével. Majd mikor végeztem átadtam végre az otthonról hozott különlegességeket. Pár csokit azért megmentettem:). 

 

Estére egykis pub-látogatást szerveztünk, a város leghangulatosabb környékén. De mivel mindenki így gondolja a Temple Bar-ról, ezért olyan zsúfolt volt h már nem éreztem jól magam. Ittunk pár guinness-t, lassan feloldódtunk, énekeltünk, táncoltunk. Félreértés ne essék ezt nemcsak mi csináltuk az egész kocsma (sőtt talán az egész környék) ugyanezt művelte. Egészenpontosan mikor beléptünk a helyre három csaj már az asztalon táncolt (vééégülis elmúlt 10 óra). Egykis idő múlva élőzenére váltottak , mivel nem ismertem egyik számukat sem, engem ez nem nagyon kötött le. 

 

Szval lassan meguntam és hazaindultam. Mivel nem lakom annyira borzasztómessze, úgydöntöttem a gyalogos közlekesét választom. Dublin egész szép éjszaka (bocs de nemvolt kedvem fotózni, majd talán legközelebb). Itt még éjszakai is elégnagy a forgalom (nekem gyakorlatilag végig az egyik fő közlekedési útvonalon kellett sétálnom), nappal viszont nemtűnik olyan vészesnem mint pesten. (Mindenesetre megemlítendő h mindösszesen egy éjszakai járatot láttam). Kicsit több mint egy óra gyaloglás után elértem a The Priory (itt lakom) végére. Levetkőztem beestem az ágyba és jól kialudtam magam.